Helytörténet

A II. században a rómaiak virágzó települést hoztak létre Floriana néven. Csákvár volt a találkozási pontja két fontos római útnak (Aquincumtól Székesfehérvár és Szombathely felé). Erre a széles jól kialakított útra utal az Öreg utca elnevezés. A "Várdomb" környezetében római kori sírokat találtak mely a Floriana nevű pannóniai belső erődrendszer egyik láncszeme.

Paulini Béla emléktáblája

Paulini Béla emléktáblája

 A Báróczházy (Báraczházi) barlang bejáratánál egy itt élt római helytartó felirata látható Dianáról a vadászat istennőjéről. Csákvár nevének első írásos említése Anonymusnál - 1200 körül- "Sac.castrum" ( Csák vár) ,Kézainál -1283 körül- Chakwara, a Budai Krónikában -1473- Chaak-Vara.

A magyarok a honfoglalás után telepedtek le Csákváron. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem Előd vezérnek adta vitézségéért a Vértes keleti részét. Előd fia Szabolcs a Vértes tövében várat építtetett, melyet unokája Csák örökölt. A Csák nemzetség hosszú időn át élt ezen a birtokon. Innen ered a Csák-vár elnevezés. A várat I. András 1046-ban leromboltatta viszálykodás miatt, de a vár körüli település fennmaradt és Gesztesvárral együtt jutott 1453-ban Újlaky Miklós erdélyi vajda birtokába. Több birtokosváltás után egy házasság révén került Gróf Esterházy Miklós nádor tulajdonába 1629-ben. Az Esterházy család felvirágoztatta a birtokot, és a települést. Kastélyt, templomot és gazdaságot létesített Csákváron.

Csákvár az oszmán-török hódoltság után visszaállított Fejér vármegye közigazgatási rendjében a Vértesaljai járáshoz tartozott. Az 1767-es vármegyei közgyűlésen létrehozták a Csákvári és a Bicskei járást.

1792. június 20-án I. Ferenc - gróf Esterházy János kérelmére - privilégium levelet adományozott a településnek, amellyel mezővárosi rangra emelte. 1849 után a Bach korszak idején a települést a székesfehérvári járáshoz sorolták. 1862-ben szolgabírói járási székhely, majd 1868-tól főszolgabírói kerületi székhely lett. 1878-tól a Móri járás, 1950-től a Bicskei járás nagyközsége volt, 2013 júniusától városi rangot kapott.

Csákvár több esetben is a politikai érdeklődés homlokterébe került. 1848-ban népképviseleti, majd 1910-ig az országgyűlési választókerület központja volt. A török megszállás idején elnéptelenedett a település, de 1566-ban már hat ház után fizettek adót. A felszabadító harcok során megsemmisült a falu. 1696-ban már 26 adózó családfőt írtak össze, ismét visszatelepült a lakosság. 1753-ban már 336-ra növekedett a családok száma, ami megközelítően 2000 fős össznépességet jelentett. II. József a magyar korona minden országára kiterjedő népszámlálást és ezzel egyidejűleg katonai felmérést végeztetett 1782-1787 között. Ez a népszámlálás számba vette a település valamennyi rétegét. A 2746 fős népességből a nők száma 1344, nemes 47 fő, 2 papi rendből való, 5 polgár és mesterember volt.

Írásos emlékek tanúsága szerint Csákváron már 1332-ben volt plébánia, papját Mártonnak hívták. A barokk stílusú római katolikus templomot eredetileg egy tornyúnak építtették, majd mai alakját 1818-ban nyerte el. Legnagyobb harangját az I. világháború idején a hadsereg rekvirálta, de a község plébánosa utánament és Esterházy gróf segítségével a székesfehérvári állomásról visszahozatták és ünnepélyes keretek között ismét felhúzták a toronyba.

 

Lőportorony

A török megszállás után idetelepült mesteremberek főként reformátusok voltak. Az evangélikus közösség kicsi volt, de templomot ők is építettek. Mindegyik felekezetnek volt iskolája azonban a legnagyobb iskolát a római katolikus hitközség tartotta fenn. Krasztina Lajos 1932-ben írta meg Csákvár történetét, s ebben említést tesz arról, hogy a község lakosságának több mint fele földműves, a többi része iparos, kereskedő. Sok mesterség képviselője dolgozott a faluban: ács, asztalos, bognár, cipész, csizmadia, fazekas, lakatos, hentes, kádár, kályhás, kovács, kőműves, kötélgyártó, mészáros, pék, szabó, szíjgyártó, szűcs, szikvízgyártó, molnár, szatócs-kereskedő, vendéglős. Az 1849-es összeírásban összesen tizennégy iparágat vettek fel. Az Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertár 1821-ben nyílt meg. A kereskedők létszáma a reformkortól gyarapodott (1863-ban már húsz boltos kereskedőt írtak össze).

Korongozó

A Rákóczi szabadságharc után a vármegye állandó katonaságot állomásoztatott Csákváron, ami a lakosságnak sok bosszúságot, kárt okozott (katonai beszállásolások terhe, a számukra végzett ingyenmunka, a hadiszállítás, és élelmezésük a porció). 1831-ben felépült számukra a barokk stílusú egyemeletes "quartély - ház", mely laktanyául szolgált számukra. Ez az épület később a szerzetes nővérek szociális otthona.

A Csákvári Földmíves Iskola emléktáblája

 

A Csákváron állomásozó katonaság a kiegyezés után hagyta el a falut. Az 1700-as évekbeli temető bejáratánál állította fel a falu lakosai felett rendelkező úriszék az akasztófát, melynek helyét még az 1930-as években is emléktábla jelölte, s a mai napig fennmaradt ezen a helyen a "bitókút" elnevezés.

Az 1848-49-es szabadságharcból Csákvár lakossága is kivette a részét. A szabadságharc bukása utáni önkényuralom időszakának híres eseménye Libényi János csákvári szabólegény nevéhez fűződik. 1853. február 18-án késsel támadt I. Ferenc József császárra. A kemény gallér megvédte a császár életét, de a merénylőt kivégezték.

Az abszolutizmus időszakában, 1860-ban a közigazgatást visszaállították az 1848 előtti szervezeti keretek közé. A lakosság száma ekkor elérte a négy és fél ezer főt. Az Esterházy uradalom központja Csákvár volt, mely ekkorra közepesen fejlett mezővárosnak számított.

Tersztyánszky Ödön M. Kir. Honvéd ezredes emléktáblája

Az alsófokú polgári közigazgatás időszakában Csákvár elvesztette járási székhely státusát, majd 1872-ben nagyközségi besorolást kapott, elvesztette mezővárosi címét, de vásártartási jogát megtartotta. 1878-ban a móri járáshoz csatolták. A XX. század elején a lakosság száma 4795-re emelkedett. Az elöljáróságot a bíró, a törvénybíró, esküdtek, a jegyző, a pénztárnok, a körgyám és a körorvos alkotta. A község saját postával, távírdával rendelkezett és területe elérte a 20.742 katasztrális holdat. Az uradalmi kórházat 1832-ben alapították, majd később bővítették. A községben 1821 óta működött "Az Isteni Gondviseléshez" címzett gyógyszertár. Csákvár 1897-ben körorvosi székhely lett. Az ipartársulatok 1872-től alakultak.

Az Önkéntes Tűzoltótestület 1878-ban alakult melynek első parancsnoka Esterházy Miklós Móric gróf volt. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület a mai napig létezik. A község 1927-ben kötött szerződést a Bicskei Villamossági Rt-vel világítási és egyéb villamossági berendezések létesítésére. A paraszti gazdaságokban megtermelt javak értékesítésére megalakult a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 1922-ben, amely a lakosság ellátásában meghatározó szerepet töltött be. Az Esterházy család tagjainak vezetésével megalakult a Stefánia Szövetség, mely intézete fő feladatának tekintette az anya és az újszülött védelmét, valamint szociális segítség a rászorulóknak fajra, nyelvre és vallásra tekintet nélkül.

Az első világháborúban 208 csákvári hősi halottja volt a falunak, számukra emléktáblát a helyi templomokban állítottak.

A II. világháborút is megszenvedte a lakosság. A német, majd az orosz hadsereg teljesen kirabolta a falut. A falu határában még a németek által épített katonai repülőtér kapott nagy szerepet az 1944 őszén folytatott csatában. Három hónapig tartó álló háború alakult ki, ami márciusig tartott, a szovjet csapatok nyugati áttöréséig. A falu végig katonai megszállás alatt volt. Hadtörténeti nevezetesség, hogy Csákvár-Gánt térségében 1945. január 28-30. között hatalmas veszteségekkel vívták ki a magyar és méneskari huszárok utolsó nagy ütközetüket. Az ott hősi halált halt katonáknak a 2001-ben emelt "Huszár emlékmű" állít emléket.

 

A háború után a helyreállítási munkálatok komoly erőfeszítést jelentettek a lakosságnak. Az Esterházy birtokot teljes mértékben államosították. Az 1945-ös földosztáskor 528 családnak juttattak ingatlant, és 341 családnak házhelyet.

A Csákvári Földmíves Szövetkezet 1945 decemberében alakult meg 63 taggal, majd 1975-ben 907 taggal az Állami Gazdaság.

Az 1956-os forradalom Csákváron is éreztette hatását. Megalakult a nemzetőrség. A forradalom bukása után sokakat bántalmaztak, internáltak.

 

Fazekas Emlékház őrzi a fazekas hagyományokat

A hetvenes évek elején az Esterházy kastélyban létrejött a 400 ágyas megyei TBC -és gyógyterápiás intézet. A község lakossága ebben az időszakban már 5300 fő volt, a falu több irányban terjeszkedett. Új lakótelepek létesültek, utak épültek, sportintézmény, orvosi rendelő, óvoda, iskola épült. A magyar állam alapításának millenniumi esztendejében 2001-ben adták át az új községházát, elkészültek az új köszöntő táblák a faluba bevezető utak mellett. A statisztikai adatok a község dinamikus fejlődését bizonyítják.